Elég nagy lekvárban lehet a Lehel Elektrolux (így, k-val, mert azért nagyon haragszanak ugyanis) jászberényi gyára. Úgy hallottam, a raktárnak készül a sok hűtő. Meg azt is hallottam, hogy ezért aztán jó kapitalista módjára igyekeznek megszabadulni a semmibe vett melósoktól.
De hogy?
Nem ám csoportos létszámleépítéssel, hanem apránként, mert azt nem kell bejelenteni a munkaügyi központban. Aztán a melóson fogást próbálnak keresni, hogy hátha megunja és elmegy magától, mert akkor nem kell neki végkielégítést fizetni. Belekötnek, hogy nem dolgozik, nem jól dolgozik, nem tartja be az előírásokat stb. Ide-oda küldözgetik, új munkaterületre, hátha azt nem tudja úgy csinálni, mint a korábban megszokottat.
Aztán meg már alig van műszak. Korábban háromban ontották a sok hűtőt, lassan már az egy is sok lesz. Most csak két műszakban dolgoznak, sokszor pedig tizenkettőznek a melósok, a műszakpótlékot is megtakarítják.
Aztán azt is hallottam, hogy már januárban alig indult el a termelés, csak a hó közepén. Év közben a melósokat szépen elküldözgették szabadságra, nehogy ám már állásidőt kelljen nekik fizetniük!
Mindenki fél, hogy mikor kerül rá a sor. A környéken munka nincs.
Eközben persze főnökből állítólag Dunát lehetne rekeszteni. Ilyen kisfőnök, olyan kisfőnök, minden sarkon egy kisfőnök. Aztán középvezető, majd nagyon nagy főnök. Vannak, akik szép summát vesznek fel nyelvpótlék gyanánt, persze ezek irodisták. Hogy kinek a seggét nyalják nagy nyelvvel, nem tudni, de az egész gyár ezeken hüledezik, mert hát ugyan mikor használják ezek az idegen nyelvet!
Szóval állítólag ez van a nagy Eleknél röviden.
Ha nem igaz, nyugodtan meg lehet cáfolni, várom akár a nagy főnök Taki* hozzászólását is.

Csak tessék, csak tessék!

* A sokrétű tapasztalattal és kitűnő vezetői kvalitásokkal rendelkező közgazdász szakember 1997 óta tölti be az Electrolux Lehel Kft. vezérigazgatói posztját. 2006-tól elnöke a Magyar Európai Üzleti Tanácsnak, 2004-től a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamarának, és 2000 óta alelnöki pozíciót tölt be a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségénél. Takács Jánost a Menedzserek Országos Szövetsége korábban az etikai és humán tényezők, a társadalmi felelősségvállalás mértéke és minősége, valamint a szélesebb közönség számára hasznos tevékenység alapján az “Év menedzsere” címmel tüntette ki. 2008-tól a Menedzserek Országos Szövetségének elnöke.

Lemondott tisztségéről a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) alelnöke, Krausz István, miután lopáson kapták és tettéért a bíróság elítélte — mondta Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke csütörtökön.
A Pécsi Városi Bíróság a közelmúltban egy év próbára bocsátotta Krausz Istvánt, a Mazsihisz alelnökét, egyben pécsi elnökét, amiért augusztus elején ellopott egy pénztárcát egy benzinkútnál a baranyai megyeszékhelyen.
Mármost nekem erről az jut eszembe, hogy ez a Krausz vagy nagy hülye (1.), vagy nagyon segítőkész ember (2.).
Mert:
1. Nem tudta, hogy minden mozdulatát figyelik a kamerák? Egy benzinkúton talán még a budiban is van figyelőrendszer, miért gondolta, ha gondolta, hogy pont a pultot, ahonnan elvette a bukszát, nem figyeli semmi se.
2. Azért nagyon segítőkész, mert lehet, úgy gondolta, segít azon az emberen, akinek elvette a tárcáját a pultról. Lehet, úgy gondolta, egy kicsit megforgatja a pénzt, és amikor fial valamit, visszaviszi, és leteszi a pultra, mintha mi sem történt volna.
Van még egy harmadik felvetés is. Ez már keményebb. Egy vallásos ember hogyan lophat? Mit gondol igazából, amikor híveinek hangoztatja a tisztességes magatartást, a ne lopj elvét?
Lehet, Krausz egy pillanatra kitért a hitéből.
És átment krampuszba.

Régi idők korát éljük: lázas kódexgyártás folyik az országban. Persze most nem történelmi, irodalmi, vallási témákat dolgoznak fel, hanem etikait. Etikai kódexet gyártani ma kötelező. Mert ilyen kort élünk. Ahol nincs etika, ott le kell fektetni. Pláne Magyarországon. Sajnos.
Most éppen etikai kódexet készít a pénzügyi szakma, a bankoktól kezdve a lízingelőkig. Ilyen kódexírási kedv még a középkorban sem volt, és a mait az éppen egy éve kirobbant nemzetközi pénzügyi válság kényszerítette ki.
Egy évnek kellett eltelnie, hogy valakik rájöjjenek, a válságot csak úgy élheti túl az ember, végül is az ügyfél, ha a bank, a pénzügyi szolgáltató belátja, nem lehet tovább feszíteni a húrt. Mert igaz, hogy a pénzügyi mentőcsomag elsősorban a bankok megmentésére irányult, de hát ki segít a kisemberen? Hja, majd pont a bank…
Hát kérem nem. Mert a bank most is adja a bankot, és mindenképpen a pénzénél akar lenni. Ha az ügyfél beledöglik, akkor is. Mert hát miért kellett neki az a banki szolgáltatás? Gondolkodott volna el, amikor a percenként megjelenő reklámok hatásától bódultan beszédült a bankba, hogy mit ír alá! Elemezte volna a helyzetet annak idején gondosan, eltöprengve, hogy kérem, óvatosan, mert jön a válság. De nem, neki feltétlen hitel kellett, bagóért, most hát akkor ne csodálkozzon, ha szívás van, mert ugye válság van, aminek ára van, mindenáron.
Ezt a banki mentalitást akarná most helyrebillenteni az etikai kódex. Ezért folyik lázas kódexgyártás.
Holott csak egyet kellene tenni: alapból etikusnak és nem mohónak lenni. Mert a durva kalmárszemléletet már a középkorban sem nagyon díjazták…

Még jó, hogy nincs az agyamon gépszíj, mert már rég levetette volna magáról. Mert hogy annyira felkanyiztam magam a sok hülyeségen, ami itt történik, hogy az észveszejtő.

Olvasom például az egyik nagy baromságot az ország egyik állítólagos vezető napilapjában (Népszabadság, de nincs benne se nép, se szabadság), hogy:

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumba a mai napon megérkezett a sajókazai ügy iratainak egy része. Ezek alapján az igazságügyi és rendészeti miniszter emberiességi szempontokat figyelembe véve, a csecsemőkorú gyermek ellátása érdekében, az édesanya büntetésének végrehajtását a kegyelmi kérelem elbírálásáig elhalasztotta - áll az IRM sajtó és kommunikációs osztályának közleményében.

Két gyermekük iskolai hiányzásaiért kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt közel másfél évre börtönbe vonul egy sajókazai, hatgyerekes szülőpár.

Mint arról már beszámoltunk, a legkisebb gyerek még csak hat hónapos, anyatejen él, de el kell választani az anyjától, ami szakemberek szerint is beláthatatlan sérülésekhez vezethet. Az apát és az anyát tíz hónap letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság, de mivel ez a harmadik hasonló ügyük volt, a korábban kiszabott felfüggesztett büntetést is le kell ülniük. Így végül összesen tizenhat hónapot kell börtönben tölteniük.

Gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek szerint példátlan, hogy az igazolatlan iskolai hiányzásokkal kapcsolatos szociális ügyek a szabadságveszésig eszkalálódjanak. Általában szabálysértési bírságot kapnak az érintett családok, és megpróbálják pszichológiai, pedagógiai és szociális munkával orvosolni a helyzetet. Ebben az esetben ráadásul egyszerre kell mindkét szülőnek bevonulnia, azaz egyszerre kell tizenhat hónapra otthagyni a családjukat.

Eddig az idézet a zavarkeltő újságban. Hát erre én azt mondom, bizony, előbb kellett volna gondolkodni, drága szülők! Akiről egyébként a másik zavarkeltő orgánumban, a TV2-őn (ami miatt előbb vagy utóbb csak jobbikos lesz az ember…) azt mondta az iskola igazgatója, hogy már ők sem szerettek iskolába járni. És még hogy sérül a gyerek, ha elválasztják az anyjától! Eszem faszom! Mert az a büdös gyerek nem sérül, amelyik nem jár iskolába????????????!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

A büdös kurva életbe! Mi folyik itt?! Akkor mi a francnak van a törvény, amit ha betartanak, szaladnak az elnökhöz! Mi a kurva nagy nehézség az, ha iskolába megy a gyerek? Egyébként hátrányos helyzetéből adódóan mindent ingyen megkap!!!!!!!! Megbuktatni nem lehet, szépen néznek rá, mert ha nem, akkor bemegy a szülő, és agyonveri a tanárt. Ápolgatják, csókolgatják a kis cigány lelkét, nehogy összeomoljon, főiskolára, egyetemre előnyben veszik fel, de nekik ez nem kell, jó lesz az iskolázatlanság!!!!!!!!!!!!!!!!!

És még nekik és zavarkeltő körüknek áll feljebb!

Rendet, most!

Betelepedésük 770. évfordulóját ünneplik a kunok. Megérdemlik, megdolgoztak érte.

Egy ország részéve váltak ezalatt az időszak alatt. Kitartóan dolgos népként élik életüket.

Pedig biztosan nem volt könnyű nekik az első időszakban. Bejöttek harcos népként és váltak földművelővé. Mondta nekik a király, ott a föld, ha kell, a tiétek. Ennyi. Nem kaptak állami támogatást, és ők sem sírtak érte. Ha kellett, harcoltak, ha nem, művelték a földet. És milyen földet! A semmi és a valami határmezsgyéjét kapták ők. Nem zsíros és bő termést hozó fekete földeket, hanem szittya pusztát és a homokos területet. Végig kell menni Karcagnál az Alföldön és meg lehet nézni, milyen ma is a terület. Szinte puszta, szikes. És meg lehet nézni ma Bács-Kiskun megyét, amelyik az elsivatagosodás szélén áll. Hát ezeket a földeket kapták meg a derék kunok. De nem véletlenül konok kunok ők! Állták a harcot az idővel, az elemekkel és meg lehet nézni, ma hány kun település él és létezik.

Dicséret illeti őket! És tisztelet! Büszkén húzhatják ki magukat, mert amit megkövetelt tőlük a haza, azt megtették.

Aztán itt van egy másik népcsoport, tudjuk, kik ők. Most is azt jelentette be az átmeneti prime ministr., hogy megnyugodhatnak, kapnak bőven pénzt. Mert nekik kell. Mert ők nem tudnak támogatás nélkül élni. Valamiért képtelenek rá. Pedig tehetséges nép lenne ez is. De vezető politikusaik folyton arról beszélnek, hogy az integráció érdekében még-még-még, mert soha nem elég. Mármint pénzből. Hogy aztán az az eddigi sok milliárd forint is hol landolt, azt nem tudni. De hogy nem a putri soron, az biztos!

Sírnak, és rínak, pedig életerősek, és jobb sorsra lennének érdemesek.

Holott csak példát kellene venniük a kunokon. Ha ők meg tudták csinálni akkor, meg tudják csinálni ők is, most. Csak fel kellene venni a kesztyűt, akarom mondani, meg kellene végre fogni a munka végét.

Hogy aztán ők is egy ország részeként tudják büszkén ünnepelni betelepedésük 770. évfordulóját. És erre a befogadó ország, azaz a többség is büszkén tekintsen…

Tisztelt BKV!

Tisztelettel felajánlom társaságuknak legújabb tanulmányomat, a Tömegközlekedés buszok, villamosok, trolibuszok nélkül címűt.

Tudom, most egy kicsit megrökönyödtek, nem is témán, hanem a felajánlásomon. Tudom azt is, hogy kicsit elkéstem vele, mert most nagy a felhajtás maguknál, minden napra jut valami milliós balhé, de hát egyszer csak leállnak ezek a piszok ellenzékiek, mert ezek csak a bajt keresik, ahelyett, hogy a kilábalásra adnának jó tanácsokat, mint például tanulmányommal teszem én is.

Hogy az anyagiakról is ejtsünk pici szót, 2 oldalas tanulmányomat olcsón megszámítom, potom 198 millió forint plusz áfáért már vihetik is. Ez teljesen versenyképes ár, gondoljanak bele, kapnak egy remek tanulmányt, aminek oldalára 100 millió alatt van, nettóban, és még akár használhatják is. Tudom, anyagi gondok fel sem merülhetnek, ez mégsem egy fénymásolók felmérésén alapuló tanulmány, az enyém ennél sokkal komolyabb.

Gondolkodjanak el, mert megoldaná mind a maguk, mind a magam (anyagi természetű) gondját.

Ha valami érthetetlen oknál fogva mégsem kellene, kérem, válaszoljanak vissza, mert akkor beajánlom tanulmányomat a MÁV-nak, persze módosított címmel (mondjuk Tömegközlekedés vonatok nélkül. Jó mi? Frankón frappáns.), de a módosítás miatt már egy kicsit drágábban.

Őszinte nagyrabecsüléssel és mély alázattal.

U.i.: Ha nem kell a tanulmány, kiteregetem a szennyest az ellenzéknek, de ezt ne vegyék fenyegetésnek! Vegyék úgy, hogy ingyen adtam egy jó tanácsot!

Beájultak a mercedeszes, BMW-s uzsorások Bajnai szövegétől, miszerint minden bűn elnyeri méltó büntetését. Rögvest ezután be is szartak. Félelmükben.

— Jaj, Gazsi, hallottad, he, az MR1 Kossuth Rádióban, mit mondott az átmeneti miniszterelnök? — fordult Rezső Gazsihoz. —Jaj, jaj, mi lesz most velünk, meg a drága istenadta kuncsaftjainkkal, ki nyúl a hónuk alá? — firtatta karnyi vastag arany nyakláncán a fél kilós Krisztus-medált kétségbeesetten forgatva Rezső. — Két lehetőségünk van: vagy megyünk dolgozni, vagy megyünk a börtönbe — folytatta. — Te melyiket választod? — firtatta tovább. — Hát, inkább elmegyek politikusnak — felelte Gazsi.

Na szóval végre felébredt a kormány és a Jobbik oldalvizén rájött, hogy vidéken a szemét is kilopják az embernek, elviszik alóla a kerékpárt és a megtakarított pénznek annyi, ha egy idegen becsönget a házba, és kér egy pohár vizet. Megélhetésinek nevezte ezt a tevékenységet egykor egy nagy ember, K. Gábor bajuszos liberális pártelnök, a nagy nevettető. Tényleg röhögtünk rajta.

Szarban van a vidék, elengedték a kezét, amúgy rendőrileg (is, meg tanügyileg is, meg egészségügyileg is, mellesleg), mert rendőrt megyeszékhelyen sem lehet látni, csak új Fordban ülve, de gyalog nemigen, hát még vidéken! Szóval végre rájött a maszop, holnap szív párt, hogy valamit csinyákolnyi kéne, mert így simán győz a Jobbik. Ki kell alóla rántani a szőnyeget, hát legyen közbiztonsági program!

Amiről ezt mondta egy ember, szakálla volt kender, rövidet idézek belőle:

Már tíz éve vártak a rendőrök arra a közbiztonság javítását célzó programra, melyet tegnap jelentett be a kormányfő - mondta a Klubrádióban egy rendőrségi szakértő, bizonyos Tarjányi Péter. Hozzátette: ha a szakma képviselői meghallgatták volna az elmúlt tíz évben, nem lenne szükség arra a pontra, hogy a nyugdíjba ment rendőröket visszahívják, mert nem mentek volna nyugdíjba és a tapasztalt vezetői, nyomozói réteg nem tűnt volna a rendőrségtől.

Szóval Gordonka megrázta magát és lett Jobbik-program maszopos módra, amúgy jól elmaszatolva. Mert hisszük, ha látjuk. Hisszük, ha látjuk, hogy nincsenek már pofátlan uzsorások, amik ellen egyébként nemrégiben azt mondták, majd keményebben lépnek fel. Oszt lett valami? Szar, nyögés után. Meg nem lesznek pofátlan kurvafuttatók, meg nem lesz tele a plaza parkoló este nagy verdákkal, gazdáik meg a 0-24-es játékteremben mulatják az időt. Mibű, kérdené a vidéki barom, de hát nem meri, mert rendőr az nincs a közelben…

Mi már mindenkibe belerúgtunk, mi már az utolsókat rúgjuk — hangzott egykoron egy régi rádiókabarés jelenet poénja.

Mármost láttam a magyar-svéd focimeccset, és ez jutott az eszembe. Olyan hülye szerencsétlen ország vagyunk, hogy az már vicc. Nevetséges. Mi már akkor elveszítjük a meccset, amikor még csak a Himnuszt hallgatjuk. Könnyezünk, érzelgősen törölgetjük a szemünket, és még meg sem kezdődött a meccs, máris vezet az ellenfél.

Mi mindent képesek vagyunk elveszíteni. A területünket, a focimeccset, a magyar-szlovák nyelvtörvényes vitát. Lúzerek vagyunk a javából.

Azon már meg sem lepődöm, hogy Magyarország és Németország is a gazdasági válság legnagyobb európai vesztesei közé tartozik, a német Deka Bank összehasonlító tanulmánya szerint. Persze a németeknek volt mihez képest visszaesniük…

Mi tényleg az utolsókat rúgjuk. Valamit valóban nagyon elkúrtunk, de hogy ez mikor történt, már nem is tudjuk. Csak sírunk és rívunk, meg káromkodunk, holott össze kellene szednünk magunkat.

Mert állítólag mi tehetséges nép vagyunk. Hogy miben, az az utóbbi években nem nagyon akaródzik kijönni belőlünk…

Mozgalmas volt a szombat, tele volt meleg helyzetekkel. A melegek például szépen kimasírozták magukat. És ott volt a menetben Feri, igen, a mi Ferink, aki elkúrta, de nagyon. Hogy pávatoll volt-e a seggében, azt nem tudom, a kamera lemaradt róla, de mellette volt Klárika, no nem Kordáné, hanem D. Klára, aki szintén büszke volt, és lehet, ki is volt melegedve, egy kicsit, a délutáni napsütésben. Egy biztos, látszott rajtuk, jól érzik magukat a melegmenetben…

Meg aztán meleg helyzetet teremtett T. Eleki, na nem a gróf, annál van még lejjebb is, hanem a kackiás bajszú Teleki, a dísz C. Azt találta mondani 13 oldalas tanulmányában, hogy nyerhet az MSZP, csak meg kell nyerni hozzá 200 ezer roma szavazatot.

Hú, de meleg helyzet, a kurva életbe! Már eddig is egy kisebbség csóválta az országot, lásd SZDSZ, most meg egy másik kisebbség döntene a többségről. Eddig egy jól képzett, mindenkit lenéző értelmiségi réteg döntött mindenről, most a másik végletbe esnénk: egy döntően alulképzett mélyrétegnek köszönhetné az országlást az MSZP. Hát, nem is tudom.

És itt van még egy meleg helyzet, amiről beszélnem kell. Ez a fideszes politikus bemondása, miszerint egyes romák arra törekednek, hogy sérült gyermeket szüljenek, mert akkor több pénz jár nekik. Nagy a felháborodás, ami érthető is. Mellesleg pont a napokban hallottam én is hasonlókról: valaki azt mondta, úgy hallotta, a romák egy adott településen tán megrugdossák az asszony hasát a kívánt cél elérése érdekében. Most állítólag ez megy.

Hát, elég bizarr, már ha ez igaz.

A hét végén jött egy front. És kisöpörte a már elviselhetetlen meleget a Kárpát-medencéből.

Ma életbe lépett Európa egyik gyalázatos törvénye, a szlovák nyelvtörvény. Egy magyarok által is lakott országban nem lehet magyarul beszélni. Röhej, lehetne mondani, de sírni volna kedvünk.

Mert a szlovák politikusok (és nem a szlovákok anblokk !) az alábbiakat nem vették figyelembe:

Mert az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő. Ennélfogva
megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad
és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem
másutt lakjanak. Ha pedig le akarnád rombolni, amit építettem, vagy
szét szórni, amit összegyűjtöttem, kétségkívül igen nagy kárt szenvedne
országod. Hogy ez ne legyen, naponta nagyobbítsd országodat, hogy
koronádat az emberek nagyságosnak tartsák.

Igen, ez annak a királynak az intelmei, akiket a mai szlovák politikusok gyűlölnek. Szent István intézte intelmei között ezt is fiához, Szent Imre herceghez.

Tótországban csak tótul értenek a szóból, és ez azért is riasztó, mert az Unió nem tud vele mint kezdeni. Mert mi történne, ha a szlovákok valóban megindulnának tankkal Budapest ellen? Csak kapkodnák a tuskó nyugati fejüket! Villájukat a lazacba döfve a svédasztalnál csóválnák a fejüket, hogy nem lesz ez így jó, tóték! Aztán nem történne semmi sem.  Vagy mondjuk megbombáznák Kassát? Aztán ránk fognák! És persze „visszatámadnának”. Megtehetnék, gond nélkül, az Unió csak nézne karba tett kézzel. Vagy mondjuk Komáromot egyik éjjel elkerítenék. Aztán lennénk, mint Ciprus.

Mi történne, kedves Európai Unió? Most nem lázad a szlovák politikai vezetés, hogy a nyelvtörvényt a II. világháború kezdetének 70. évfordulóján vezették be? Csak akkor lázad, amikor a Szent István szobrot a csehszlovák bevonulás évfordulóján akarta Sólyom László felavatni?

Egy szó mint száz: az európai szemlélettel ellentétes megosztó, diszkriminatív a nyelvtörvény.

Mellesleg köszönhetjük ezt egy magyarnak is, nevezetesen Gyurcsány Ferencnek, aki a kettős állampolgárság ellen agitált tele pofával, a szemétláda (bocsánat, nem tudok indulat nélkül beszélni erről a szarmócsingról). Mert az ilyen hozzáállás csak olaj a tűzre a környező országok nacionalista erőinek. Úgy vannak vele, ha a magyar ilyen hülye, akkor miért ne hülyítsük még jobban?

És mi sajnos valóban ilyen hülyék vagyunk. Mert ezt a szarmócsingot elég hosszan elviseltük a trónon.