Passzátszél
BELÉPÉS REGISZTRÁCIÓ JELSZÓEMLÉKEZTETŐ

A leniggerezettek és a lecigányozottak

Megnéztem, és sóhajtottam. Hogy nálunk miért nincs ilyen, miért nem lehet hasonló?

Nagyon jó műsor volt az m1-en vasárnap este.  Nem a Krizsó vezette Szólás szabadságára gondoltam, mert egyszerűen ki nem állhatom azt a nőt. Annyira tenyérbe mászó, hogy nagyon. Mindig belekérdez, folyton belevág, nem is lényeges neki a válasz, csak az a fontos, hogy a kérdéseit nekiszegezze az alanynak.

Szóval nem, hanem arra a filmre gondolok, amiben egy afrikai gyökerű férfi felküzdi magát a társadalom ranglétráján. Egy lényegében nulla szintre lenézett emberről van szó, niggerezik is szépen, ahogy az megszokott volt (csak volt?) annak idején a korlátlan szabadság földjén, Amerikában. De ez a pasas, Bashear nem hagyja magát, katonai mélytengeri búvár lesz, bár minden fehér keresztbe tesz neki. Aztán baleset éri, megsérül a lába, de inkább levágatja, csak azért, hogy tovább szolgálhasson. Hogy a családja, az apja,  még holtában is büszke lehessen rá. Szurkoltam is neki, nagyon tetszett a kiscsávó és nagyon jó színészek játszottak (Robert de Niro, Cuba Gooding Jr.), az asszony bőgött, szóval kiváló volt a film.

És közben elgondolkodtam. Hogy nálunk miért nem lehet hasonló esettel találkozni? Hogy az indiai gyökerű társadalmi réteg miért nem makacsolja meg magát és mutatja meg, hol lakik az Úristen! Pedig a négerként lenézett amerikaiaknak sem volt ám könnyű. Nemhogy másod-, de tizedrendű polgárai voltak az országnak, ahol éltek. De nem hagyták magukat. Küzdöttek, tanultak, mentek előre. Ma afrikai gyökerű elnöke van Amerikának. Sokan kérdezték a megválasztását követően idehaza, hogy nálunk mikor lesz indiai gyökerű elnöke Magyarországnak.

Szerintem soha, ha így haladnak az indiai gyökerűek. Ha Amerikában a niggerezéssel járó lenézést le tudták győzni, sőt még inkább arra ösztönözte a színes bőrűeket, hogy mutassák meg a világnak, többre képesek, akkor nálunk is ideje volna felkapni a fejüket a lecigányozottaknak.

Tudom, persze ehhez egy olyan ország is kellett, mint Amerika. De mi sem vagyunk rosszabbak az amerikaiaknál. Csak látná az ember, hogy a lecigányozottak tesznek is valamit a saját érdekükben. Küzdést, kapaszkodást, nem lemondást! Az előbbre jutás, a maguk érdekében tett makacs erőfeszítést.

Mindezeket csak látnánk már!

2 hozzászólás: “A leniggerezettek és a lecigányozottak”

  1. feketepéter666:

    jó lenne, ha az érintett kisebbség vezetői is élen járó példával szolgálnának közösségük irányába!

  2. Balambér:

    Jájj, hogy a Devla tegyen akárhova! Hát ottan ván a Rézműves Orbány! Hát ammá’ eddig annyit összelopott, hogy még miniszterelnök is lehet belüle, mint a másik Orbánybul! Most is vakeráta, hogy azok a csúnya jobbódaliak akarják ütet politikábul kifolyólag étávolítanyi! Hát ő tán mán tuggya? Hát van nekünk értelmiseggünk!

Szólj hozzá